A Benke Kúria Sepsiszentgyörgytől 14 km-re keletre, az Óriáspince-tető lábánál fekszik. Maksa község Kovászna megye déli részén helyezkedik el, a Bodok hegység és a Háromszéki medence között.
Besenyei Tó
A falun átfolyik a Besenyő-patak, amely három évtized óta a Besenyei tavat táplálja. A tavat az alföldön elterülő övezetek öntözése céljából tervezték és építették. Jelenleg a Besenyei tó turisztikai és szórakozó terület.
„Gábor Áron” műemlék
Maksa község helyi tanácsa által vezetett adminisztratív területen, az áramlás felső részén, 3 kilométerre a falu központjától helyezkedik el Besenyő falu és Maksa déli irányába, az E574 (DN11) nemzetközi út mentén található Eresztevény.
Eresztevény mellett található Gábor Áron ágyúöntő síremléke, innen észak-nyugatra található a „Óriáspince-tető”, amelynek elnevezése valószínű a sírkőből származik, amelyet már a bronzkorban felfedeztek.
Az „Óriáspince-tető” Háromszéken elhelyezkedő hegy
Ez a régi „halom” 12 óriás csupasz törzsű erdeifenyő körül helyezkedik el. Mindegyikből kinő egy ág, amelyek együttesen a „halom” fölött egy kupolát alkotnak. Tulajdonképpen, ezek ágak, gerendák, amelyeket bilincsek és vasláncok kötnek a szolid fenyőkhöz. Ha nem lennének a láncok, az egész struktúra összeomlana. A láncok és az oltár méretű vasgyűrűk (az oltár lenyomata az égen) arra kényszerítik a gerendákat, hogy átöleljék egymást, így kupolát alkotva. A „halom” felső részén egy kerek kandalló kőoltár található, amelyet évente 12 alkalommal kell meggyújtani azokon a napokon, amelyek a 12 állomás bejáratán található kőre vannak rávésve. (azon a 12 kapun, amelyek a műemlék felé vezető ösvényen találhatók). A felvésett dátumok Háromszék lakosságának történelmi évfordulói. A műemlék a kőösvény rendszer közepén található, amelyek láng formájában a helységek irányába állnak. Minden egyes ösvény végén egy szikla található, amelybe egy helységnév és annak első írásosos bejegyzése olvasható.
A Rétyi Nyír és Tó
Távolság: 6.5 km (6 perc)
Kovászna megye közép-keleti részén található természetvédelmi terület. A 34 hektár felületű rezervátum az Olt mellékfolyója, a Feketeügy partján terül el. A Fekete Ügy partján homok dűnék alakultak ki, egyesek 6 méternél is magasabbak. A rezervátumban tavak és eutróf mocsarak találhatók, amelyeket ritka fajták, jeges relikviák, mint például törpe nyírfa, erdei angyalgyökér népesítenek be, de ugyanakkor ritka páfrányok, fehér tavirózsák, mocsári kockásliliom, stb. is találhatók, valamint állatfajok, mint például a kék nyílméregbéka. Ugyancsak a rezervátumban található egy nagyon ritka, az úgynevezett Banks-fenyő növényzet, amely nagyon kedvezőtlen talajfeltételekhez képes alkalmazkodni.
A mesés táj egy amerikai filmrendezőt is oda vonzott, hogy a Rétyi Nyírben forgassa a „Cold Mountain” (2003) című filmet, Nicole Kidman és Jude Law főszereplésében.
Haszmann Pál Népművészeti Múzeum– Csernáton
Helység: Csernáton (11 km, 9 perc)
Csernáton község legismertebb látványossága a Falumúzeum, amelyet 1974-ben alapítottak, és amely Felső Háromszék népművészetének legszebb darabjait mutatja be: székely bútorok, kályhacsempék, szövetek.
A múzeum épülete egy szabadtéri kiállítás közepén található, amely székely műemlékekből, felújított épületekből és malmokból, egy kőből és faragott fából készített síremlék gyűjteményből, valamint mezőgazdasági gépek gazdag kiállításából tevődik össze.
Ika Vára – Csonka Torony – Csernáton
Helység: Csernáton, Kovászna megye
Felsőcsernáton végében, fennebb a Csernáton patakába folyó Nagypatak és Ika-patak torkolatánál található a csernátoni Csonka Torony, ismertebb nevén az Ika vára.
Az utóbbi elnevezés Orbán Balázsnak köszönhetően jutott a köztudatba, aki a várat egy Ika nevű legendás hős nevéhez társította. Hajdanán a keskeny és sziklás hegygerincet egy 200 m hosszú és 10 m széles középkori erődítmény koronázta. A bástya két belső végénél két kerek síkú torony állt, amelyekből jelenleg csak a déli torony romjai vannak meg, a torony magassága 13 m.
A Székely Nemzeti Múzeum archeológusai úgy vélik, hogy a várat a 13-14. században építették. Figyelembe véve, hogy a környéken nincs semmilyen királyi tulajdon, az erődítményt valószínű magán vagy közösségi kezdeményezésre építették. A feltételezések szerint legkésőbb a 15. század elején hagyták el az erődítményt.
Számos legenda kapcsolódik a várhoz és építéséhez. A környék molnárai megőriztek egy legendát, ami szerint a vár pincéiben számos gyémánt és arany található. Nagyon nehéz oda bejutni, mivel a bejáratot két mérges kakas őrzi, amíg az egyik alszik, a másik ébren van. Ha valaki az ajtó közelébe kerül, a kakas azonnal énekelni kezd, míg a vasajtó azonnal becsukódik.
Bálványos fürdőhely
Helység: Bálványos (kb. 41 km – 38 perc)
Bálványos Gyógyfürdőhely 775-800 m magasságban fekszik a Bodok hegység keleti oldalán. Ásványvizei a keringési rendszer megbetegedése, neurózis, gyomorpanaszok, stb. kezelésére javasolt. A gyógyfürdő 1895 után indult fejlődésnek.
- a látnivalók közé tartozik a Gyilkos Barlang (Kénes vagy Büdös barlang) amelyet először 1349-ben említettek írásban (egy széndioxid réteg alsó részén alakult ki, vulkanikus kitörések eredményeként, amely az ide bejövő élőlények fulladás általi elpusztulását okozza);
- illetve a Pogány Vár romjai (X- XIII. század) – Bálványos patak bal partján, egy dombon találhatók a Bálványos Vár romjai. A vár egy négyszög alakú tetőerkélyből tevődik össze, melyhez a belső vár térsége kapcsolódik, valamint egy külső várrész, amely a vár nyugati sarkához kapcsolódik. A keleti részen található a vár bejárati kapuja. A felfedezett építőelemek és anyagok alapján a tetőerkélyt a XII.-XII. század közé helyezik, míg a kőtérséget a XII.-XIV. századba.
Szent-Anna tó
Távolság: kb. 54 km (57 perc)
A Szent-Anna tó az egyetlen vulkanikus eredetű tó Románia egész területén. Hargita megyében, a Csomád-hegység kialudt kráterében, az Olt bal felén, Tusnád tó közelében található, amely a legtöbb vulkanikus kitörés helye a Kárpátokban és egész Nyugat Európában. Az utolsó kitörés több tízezer évvel ezelőttre tehető vissza. (valószínű 42.000 évvel ezelőtt).
A Szent-Anna tó 946 méter magasságon fekszik. Alakja közel kör alakú, medrének tölcsér formája van, 620 méter hosszú, 460 méter széles 19,50 hektár területen helyezkedik el, mélysége 7 méter. A tavat csapadék táplálja, mivel nincs kapcsolatban más forrásokkal. A víz tisztasága közelít a desztillált víz tisztaságához, ásványi tartalma 0,00029 ml. A tó vízének csökkentett trofikus kapacitása a tó fenekéből és a kráter falain keresztül kibocsátott gázoknak köszönhető.
A Szent-Anna tóra érkező vendégeknek nincs szükségük prognózisra, hogy megtudják milyen lesz az időjárás, mivel rendelkezésükre áll egy empirikus, de pontos metódus, amelyet a vulkanikus hegy kínál: a hegyen található két repedés, melyek megjósolják az időt. A helybeliek tudják, hogy ha“a repedéseken át kibocsátott gázok csípik az orrot, akkor vihar következik, amennyiben nem, a túrázáshoz alkalmas derűs nap lesz”.
A jelenségnek tudományos magyarázata van. A hegységben még zajlik egy poszt-vulkanikus tevékenység, amely minden légnyomásra érzékeny. Amikor a légnyomás leesik, a gázok, mint például a széndioxid és a kén, felszivárognak a felületre és a repedéseket csípős szaggal árasztják el, ami azt jelzi, hogy eső lesz.
A Szent-Anna tó egy komplex geológiai, flóra és fauna rezervátum, amelyet turisztikai ösvények kötnek össze Tusnádfürdővel.
A tó mellett egy római katolikus kápolna található, amelynek védőszentje Szent Anna..
A Római katolikus templom (Gelencei freskók)
Helység: Gelence
Távolság: 31 km (27 perc)
A Gelencén található római stílusú római katolikus épületet a XV. században bővítették ki, de az épület belsejében lévő XVI. század eleji freskókat megőrizték. A reneszánsz stílusú kazettás mennyezetet 1628-ban festették.
A templom különleges kincse az épület 3 (északi, nyugati és déli) falán található, amely Szent Lászlóról szóló legenda különböző jeleneteit ábrázolja az 1330-1340-es évekből. A Szent László legendákat ábrázoló freskók között más freskók is találhatók, amelyek az alexandriai Szent Katalinról szóló legendákat ábrázoló elemeket tartalmazzák. A templomot az UNESCO a globális kulturális örökség részének nyilvánította.
Kovászna fürdőhely
Helység: Kovászna (kb. 21 km)
Első írásos emléke az aktuális megnevezés alatt 1567-ből származik. Kovászna fürdőhelyet nem túl magas kerekített formájú hegyek veszik körül, amelyek kellemes klímának örvendenek, hűvös nyarakkal és moderált telekkel. A nyári és őszi hónapokban az égbolt tisztább és a napok derűsebbek, rivalizálva Románia keleti és dél-keleti helységeivel. A fürdőhely 35 km távolságra van Sepsiszentgyörgytől, 60 km-re Brassótól és 250 km-re Bukaresttől.
A különleges geológiai feltételeknek köszönhetően Kovászna különféle ásványvizekben és CO2 emanációkban gazdag. 1882-ben a Horgászforrásból eredő ásványvíz kitüntetést kap Triesztben. Az idők során szakemberek és kutatók által végzett kutatások, valamint a gyógykezelések eredményei Kovásznát a legfontosabb egészségi intézmények közé emelték. Kovászna tehát a szív-és érrendszeri betegségeket kezelő természetes gyógyfürdőhely. 600 méter magasságon helyezkedik el, a Kárpátok egyesülésénél. Ez a fürdőhely a természetes tényezők gazdagságában részesül: szénsavas ásványvíz, természetes mofetták (poszt-vulkanikus széndioxid emanációk), valamint kíméletes klímában, amely negatív ionokban gazdag a környéken található fenyőerdőknek köszönhetően. A természetes kúratényezők, valamint a Kovásznán lévő kezelőbázis felszereltsége lehetőséget nyújt több betegség szimultán kezelésére, amelynek a fürdőhely összetettsége tulajdonítható.
Gyógyászati utasítások:
- SZÍV-ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK
- BŐRGYÓGYÁSZATI PROBLÉMÁK: pszoriázis, krónikus ekcémák, allergiás bőrbetegségek, neurodermitisz
- AZ EMÉSZTŐRENDSZER ÉS A MIRIGYEK MEGBETEGEDÉSEI (belső kúra): idült gyomorhurut, fekély, gyomorbántalmak utáni maradványok, funkcionális zavarok és krónikus gyulladt bélbetegségek, krónikus bélgyulladás, vastagbél krónikus gyulladásos betegsége, emésztési zavarok, hepatitisz járvány utáni következmények, az epevezeték műtét utáni következményei, az epevezeték mozgászavarai, epekő
- ENDOKRINOLÓGIAI BETEGSÉGEK: Basedow betegség, pajzsmirigytúltengés, pajzsmirigy elégtelenség, az endokrin mirigyek funkcionális elégtelensége
- A MOZGÁSSZERVEK BETEGSÉGEI: degeneratív krónikus reuma, ízületi reuma, kezdődő reuma, heveny gyulladásos reuma (reumás poliartritisz, porckopás, szpondilartritisz), intervertebrális diszkusz betegségei
- A VESE ÉS HÚGYUTAK BETEGSÉGEI: krónikus glomerulonefritisz, krónikus fertőzéses pielonefritisz, vesekő (húgysav, foszfatázis, oxálsav),a húgyutak krónikus gyulladásos betegségei
- AZ IDEGRENDSZER BETEGSÉGEI: a periferikus idegrendszer megbetegedései (radiculitis, polyradiculoneuritis, a periferikus idegrendszer poszt-traumatikus maradványai), szívroham utáni következmények, asztenikus állapotok vagy neurotikus reakciók
- SZAKMAI BETEGSÉGEK: vegyszerek okozta krónikus betegségek –dermatózis, különböző eredetű allergiás bőrreakciók, vegyszerek által okozott bőrbetegségek
Pokolsár
Helység: Kovászna
A város szimbóluma, a Pokolsár egy iszapos és széndioxidos-kénes gázkitörés, amelyet 1881-ben nyitottak meg és használtak kezelésekre, amelynek köszönhetően a város bekerült a gyógyfürdők soraiba.
A hagyományok szerint, az 1700-as években ez a természeti jelenség észak irányába helyezkedett el, de rejtélyes módon a központba költözött, a régi helyén pedig hagyott egy kisebb testvért a „Kis Pokolsarat.”
A Pokolsár a geológusok véleménye szerint egy széndioxidos emanáció: a mélyből eredő ásványvizet és talajvizet a buzogó örvénylő gázok tartják fenn. A XIX. században több kitörés is volt: az 1837, 1857, 1864 és az 1885-ös években, a legnagyobb 1837-ben. Jelenleg a Pokolsár teljesen ártalmatlan, a legutolsó kitörés 1984-ben volt.
Siklói Vízesés
Helység: Kovászna
A Sikló
Helység: Kovászna
Egyedi technikai műemlék Európában. Kovászna megyében található, Kovászna városban, a Tündérvölgyében. A lejtőlejáró, vagy sikló, ahogyan a helyiek nevezik, építését David Horn kezdeményezésére Emil Lux mérnök kezdte el 1886-ban, majd a Groedel báró fejezte be. A sikló a gravitációt felhasználva szállítja a fával megrakott vagonokat egy lejtőn, anélkül, hogy más energiaforrásokat használna. Annak ellenére, hogy már 1889 óta működik, a hivatalos megnyitója 1890-ben volt. Ez a kivételes műszaki emlékmű makettjét az 1896-os nemzetközi kiállításon mutatták be.
A lejtőlejáró műszaki adatai a következők: az állomások közti szintkülönbségek: 327 m, hosszúság: 1236 m, fesztávolság: 1450 mm, 28 mm átmérőjű huzalvonó-vezeték. Alkatrészei az osztrák Obach cégtől kerültek megrendelésre.
A működési elve a következő: a lejtőlejáró két 3 méter széles és 6 méter hosszú pályatestet használ, amelyeket egy 25 mm vastagságú kábel köt össze, valamint egy összetett emelőcsiga rendszer, amelyet a lejtőlejáró felső részén levő vezetőkabinból vezérelnek. Amikor a felső pályatestre egy teljes vagont helyeztek el, az alsó pályatestre egy üres vagont raktak. A gravitációs erőnek köszönhetően a tele vagon elhúzta az üres vagont az alsó pályatestről. A lejáró közepén a két pályatest kikerülte egymást, ahol egy sínelágazás volt. Az egész folyamatot a lejtőlejáró felső részén lévő fékezőfülkéből vezéreltek.
A szállított faanyag mennyiség abban az időben, amikor a lejtőlejáró teljes kapacitással működött megközelítette a 10 köbméterenkénti 30 vagont. Személyeket alkalmanként szállítottak a század elején, amikor a közlekedési viszonyok Kovászna és Kommandó között nagyon nehézkesek voltak. Azonban az utóbbi időben a személyszállítás a lejtőlejárón szigorúan tilos volt.
A lejtőlejáró alsó végén a vagonokat leengedték a pályatestekről és vonatszerelvényeket hoztak létre, amelyeket gőzmozdonyok húztak a kovásznai vonatállomásig, ahonnan áthelyezték a normális fesztávolságú vasútra.
A lejtőlejáró felső végén a faanyag keskeny vasúton érkezett, ezúttal Kommandóról. Olyan gőzmozdonyok léteztek, amelyek a fát Baszka folyó felső medencéjéből szállították. Ezek a keskeny fesztávolságú vasutak több tíz kilométeres távolságon terültek el patakokon és völgyeken át, még a Gór havasokat is átszelték, a lejtőlejáró kisebb változatáig. A megnyitón ez volt a legjelentősebb keskeny vasúti rendszer a Kárpátokban, mely három fontos összetevőt egyesített: lovas vagonok, lejtőlejáró és gőzmozdonyok.
1995-ben a Kovászna megyei vihar okozta katasztrófával egy időben, a lejtőlejáró is megrongálódott, de nem annyira, hogy teljesen tönkremenjen. 1997 május 17-én a lejtőlejáró felső felén lévő vezetőfülkét egy tűzvész rongálta meg, amely a környéken lévő erdőbe is elterjedt. A lejtőlejárón dolgozó személyek segítségével és közreműködésével a fülkét újjáépítették, a lejtőlejárót restaurálták, így tovább működhetett 1999-ig, amikor a környékbeli fakitermelés csökkenése miatt a lejtőlejárót karbantartás céljából félrerakták.
Jelenleg a lejtőlejáró nem működik, de lehet látogatni, a Kovászna – Alsósikló (Lejtőlejáró) útvonalon alkalmanként működik egy gőzmozdony, ha van rá igény, amelynek célja a turisták szórakoztatása (sétáltatása).
Erdei vasút
Helység: Kommandó
Erdei vasútvonal, amelyen a Lejtőlejáróval együtt fát szállítottak Kommandóra és Kovásznára.
Tündér Ilona vára
Helység: Kovászna
A Miske-erdő magas csúcsán, 3 km-re a város főterétől található Miske (vagy Tündér Ilona vára), amely eredetét dokumentumok bizonyítják.
A legendák azt állítják, hogy a várban lakott Tündér Ilona, akinek hatalmas vagyonát az épület pincéiben rejtették el, amelyet egy kakas őrzött, aki hét év alatt csak egyszer aludt. Amikor a kakas énekel, a titkos kapuk kinyílnak, aki eltalálja a megfelelő alkalmat, az megkaphatja a teljes kincset.
Tündérek Vára
Helység: Kovászna
Jelenleg az archeológusok által az ásatások után felszínre hozott falak láthatóak. Az itt elvégzett ásatások számos kerámia töredéket és érmét tártak fel a dák és a római periódusból. A kutatók azt gondolják, hogy a várat sokkal előbb építették és lakták, mint a fenti periódus.
A várhoz vezető út körülbelül 2 órát tart a turisztikai jelzések nélküli erdei úton, azonban vannak eléggé meredek útszakaszok is, így nem ajánlott azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő fizikai kondícióval.